A neten ezer meg egy féle dolog elérhető annak kapcsán, hogy miképpen javítsuk meg, szedjük szét vagy rakjuk össze bármilyen tárgyunkat. Viszont arról mindíg kevés infó szól, hogy milyen úton-módon jutunk el odáig egyáltalán, hogy megtudjuk mit kell kicserélni.

Itt jön a képbe a mostani bejegyzés témája a:

DIAGNOSZTIKA

Mint azt a fenti „hiteles forrásból” is láthatjátok, maga a diagnosztika is görög találmány akár csak az olimpia.

A szerepe tulajdonképpen az a diagnósztikának az autószerelésben, hogy megálapítsuk mi az a kiváltó ok ami a tapasztalt tünetet eredményezi az autónk működésében.

Ebből is látszik, hogy a cél a tüneti kezelés elkerülése. Hiszen nem mindegy, hogy azért kell sűrűn fékbetéteket cserélni mert pályanapra járunk és tapossuk a féket vagy azért mert probléma van a féknyereggel adott esetben.

MŰSZAKI DIAGNOSZTIKA

Ez a diagnosztikai csoport a mechanikai és mechatronikai rendszerek állapotának minősítéséhez szükséges érésével és a mérési eredmények kiértékelésével foglalkozik tulajdonképpen.

A műszaki diagnosztikai mérések azért különlegesek mert, az információkat illetve mérési eredményeket az adott rendszer megbontása nélkül úgymond a rendszer határfelületén végezzük.

Milyen információk és jelek azok amelyek vizsgálhatók ilyen módon?

Szuper kérdés! Örülök, hogy feltettem! 🙂

Rendszer határfelületén történő jelelvétel esetén rezgéseket illetve sugárzást mérhetünk például.

Belépő (input) jellemzők vizsgálata esetén tudunk mérni tömeg- és térfogatáramot például.

Vizsgálhatjuk a rendszer elemét képző vagy beépített jeladó által kibocsájtott információkat is.

Méréseket végezhetünk a rendszerből kilépő vagy kivett közegén is mint például a kipuffogó vagy kenőanyag vizsgálat esetén.

Illetve mérhetjük a rendszer kimenő (output) jellemzőit is adott esetben.

Az alapvető különbség a két fent említett dolog közt az, hogy a:

  • Rendszerek állapotfelügyelete folyamatosan (kvázi-folyamatosan) történik, míg a
  • rendszerek állapotvizsgálata eseti, azaz adott időközönként történik.

Fontos különbség még a két dolog közt, hogy az állapotvizsgálat tulajdonképpen fontos lépése az adott rendszer állapotának minősítését illetően.

Azaz a kapott eredmények alapján megállapítható, hogy az adott eszköz, berendezés vagy rendszer mennyire van elhasználódva vagy meghibásodva.

GÉPJÁRMŰ-DIAGNOSZTIKA

Ez az eljárás a gépjárművek állapotminősítésére alkalmazott vizsgálatok és mérések valamint azon mérések eredményeinek értékelését foglalja magában.

És így már te is beláthatod, hogy nem volt felesleges elmondanom a különbséget a rendszerek állapotfelügyelete és állapotvizsgálata közt… 🙂

A gépjármű-diagnosztika tulajdonképpen a műszaki diagnosztika alkalmazása. Lényegében a mérendő jellemzőket a feladat ismeretében a rendszer működési sajátosságainak megfelelően kell kiválasztanunk.

Tulajdonképpen összehasonlító méréseket végzünk melyek folyamán a mért értékeket összevetjük a gyártó által meghatározott vagy elfogadhatónak definiált értékekkel.

A műszaki átvizsgálás több okból is szükséges lehet

  • Rendelet előírás miatt (forgalmi engedély megújítása)
  • Üzemeltetési / fenntartási célból (időszakos átvizsgálás, hibafeltárás, általános szerviz eljárások)

GÉPJÁRMŰ-DIAGNOSZTIKA FŐ CSOPORTJAI:

  • Off-Board Diagnosztika: A mérőműszereket (hardware, software, mérőelemek) a mérés időtartamára csatlakoztatni kell a gépkocsihoz.
  • On-Board Diagnosztika: A használt hardwer és software elemek a jármű integrált elemeinek tekinthetőek. A mérések folyamatosan vagy időszakosan történnek melyek során az esetleges hibakódok a hibatárolóban kerülnek eltárolásra. Az OBDII diagnosztikai műszer a számára kialakított csatlakozón kkapcsolható össze a rendszer irányítóegységeivel.

KÖSZI, HOGY ELOLVASTAD A BEJEGYZÉST!

Ha úgy gondolod, hogy hasznos volt amit itt olvastál akkor ne felejtsd el megosztani másokkal is a bejegyzést!

Talán érdekelhet ez a bejegyzés is!

Illetve ne felejtsd el követni a blogot a többi elérhetőségen!