Fékbetét csere (tárcsafék)

Szevasztok,

A múltkori bejegyzésben, adtam nektek egy kisebb áttekintést az autók fékrendszeréről valamint arról, hogy fékezés közben miként kell elképzelni a különböző alkotóelemek együttműködését. A mostani írásom már sokkal gyakorlatiasabb lesz (reményeim szerint). Szeretném nektek bemutatni, hogy milyen lépésekből épül fel egy fékbetét csere az autókon, mikre kell figyelni közben. Szeretném kiemelni azt, hogy habár megpróbálom a tőlem telhető legjobban leírni az összes lépést amit figyelembe kell venni és meg kell csinálni ezalatt a művelet alatt, mégsem javaslom, hogy az íráson felbuzdulva bárki nekiessen az autója fékjének aki még sosem tartott szerszámot a kezében vagy dolgozott autókon korábban. Tudom, hogy mindenki ért az autókhoz meg minden, de meg kell érteni, hogy az autószerelés nem véletlenül egy szakma és semmilyen leírás nem tudja helyettesíteni a szakmai tapasztalatot és a megfelelő eszközöket. Én is azért mertem ennek nekiállni mert megvan hozzá a megfelelő tapasztalatom és tudom, hogy mit miért csinálok, ha soha nem csináltál még hasonlót akkor mindenképpen arra kérlek, hogy inkább ne láss hozzá ehhez a dologhoz.

Most, hogy könnyebb a lelkem kezdjünk bele a posztom témájába. Az előző bejegyzésben megemlítettem, hogy legtöbb esetben a fékbetéteken alkalmaznak valamilyen kopás jelzőt vagy érzékelőt ami felhívja a vezető figyelmét arra, hogy hamarosan ki kell cserélni a fékbetéteket a verdán. Az én autóm esetében ez nem így volt (gondolom az előző tulaj sem igazán szerette a sípoló kopásjelző hangját) szóval leginkább azért kezdtem neki a betétcserének mert éreztem, hogy a fékhatás már nem az igazi illetve a hátsó fékek felől éreztem egy kisebb pulzálást is. Amikor megnéztem a fékeim állapotát akkor kiderült, hogy már megérettek a cserére a hátsó púlzálás pedig a betétek és a tárcsa elhasználódása miatt jelentkeztek.

“Látni fogjátok, hogy a hátsó tárcsák le lettek cserélve viszont azt nem ebben a bejegyzésben fogom bemutatni nektek.”

Szóval amikor konstatáltam, hogy kellenek új betétek akkor felkerestem a szuper titkos alkatrész ellátó központot ahonnan legtöbbször vásárolok, de nem mondom meg a nevét mert nem szponzorálja a blogomat egyelőre…(Így van Bárdi, nincs ingyen reklám… :D:D) kiválasztottam a megfelelő fékbetéteket élőre és hátra. Nemigazán vagyok márkabuzi a fékbetétek kapcsán általában árban a közép kategóriát szoktam választani, ebben az esetben a JAPANPARTS betéteknél döntöttem. Nemigazán javaslom a legolcsóbb betéteket megvételre, mert úgy tapasztaltam azok általában hajlamosabbak a zajos működésre illetve gyorsabban kopnak. Annak aki “biztosra” akar menni általában a Textar alkatrészeket javaslom mert abban még sosem csalódtam és az ára sem eget rengetően magas általában.

Kiszállították az alkatrészeket 2 napon belül, így megkezdődhetett a racsnizás (ez egy kicsit áthallásos..:D). Akkor rá is térnék arra, hogy én hogyan csinálom ezt a dolgot a saját autóimon.

MEGJEGYZÉS: Amit most leírok az én autómra teljes mértékben igaz, illetve azon típusokra amelyek úszó féknyerget használnak, de előfordulhat, hogy a te autódom más kulcsméretek vagy szerszámok kellenek a kivitelezéséhez!

Mivel a fékbetétek a kerekek mögött “laknak” mindenképpen le kell majd szednünk a kerekeket ahhoz, hogy hozzáférjünk a dolgainkhoz. Ha saját garázsod van légkulccsal meg csápos emelővel (akkor irigy vagyok.. :D) akkor elég egyszerű a helyzeted  a kerekek levételénél. Viszont ha úgy vagy ezzel mint szerény személyem és az udvarodon akarod kivitelezni ezt a dolgot akkor egy kicsit előre kell gondolkoznod ami a kerekek levételét illeti.

1. Lépés:

Meglazítjuk a kerékcsavarokat.

Mivel ezek a csavarok nagy általánosságban (személyautók esetén) 110 Nm nyomatékkal vannak meghúzva ezért kell egy kicsit izmozni, hogy meginduljanak. Így én általában ezt úgy szoktam elvégezni, hogy a krokodil emelővel csak annyira emelem meg az autót, hogy levegyek egy kis súlyt a kerekekről de azok még mindig a talajon legyenek. Ekkor nekiugrok a kerékkulcsommal és meglazítom az összes csavart a kerekeken (jelen esetben ez 5 db csavart jelent), de még nem veszem le őket.

2. Lépés: Felemeljük az autót és levesszük a kerekeket.

Fontos! Sose dolgozz úgy egy autó alatt, hogy csak az emelő az egyetlen dolog ami a levegőben tartja!! Mindíg használj emelő bakokat!

Ebben az esetben szeretem a lehető legmagasabbra emelni az autót (ameddig az emelőm csak képes) majd be teszem az emelési pontok alá a bakokat. Mivel a bakokat akarom az autó küszöböknél kialakított emelőpontok alá tenni Így nyílvánvaló, hogy az emelőmet nem oda fogom helyezni. Első tengely esetén a bölcső alá helyeztem az emelőmet, a hátsó tengelynél pedig a vonóhorog tartó elemei alá.

Fontos megemlíteni, hogy amikor az autó elejét emeltem meg akkor a kéziféket behúztam és tettem a kerekek alá éket (na jó 2 bazi nagy követ.. :)) is, hogy ne guruljon el az autó hátrafelé, míg a hátsó traktus emelése során a sebességváltót sebességbe tettem és ugyancsak használtam az “ékeket”. Amint ez megvolt a bakokat beállítottam a megfelelő magasságba és rájuk engedtem az autót teljesen.

Fontos! Mindíg a bakok tartsák az autó súlyát ne csak az emelő!

Amikor a bakokon pihent az autó akkor egy kicsit meglökdöstem a kasztnit, hogy lássam minden stabilan a helyén van és nem fog leesni az autó a helyéről miközben dolgozom rajta. Ezután a meglazított csavarokat kiszedtem és leszedtem a kerekeket.

Tipp: Ha kivetted a kerékcsavarokat viszont a kerék nem akar lejönni a helyéről (általában alufelnik esetén jellemző) akkor kapass vissza egy kerékcsavart (nem kell teljesen betekerni csak néhány fordulatnyit) majd a gumi oldalfalánál rugdosd meg egy kicsit a kereket (nem kell úgy megcipőzni mint amennyire a Pistit akarod mert lenyúlta a csajodat, csak érzéssel 🙂 ) . Ezzel a technikával általában le szokott jönni az a fránya kerék. Amint meglazult vedd ki a kerékcsavart és vedd le a kereket.

 3. lépés: 

El is érkeztünk a lényegi részhez. A kerekek levétele után elénk tárul a féktárcsa és a nyereg benne a betétekkel. A következő képeken a hátsó fékbetét cseréjét fogom bemutatni de maga az eljárás ebben az esetben nem különbözik az első betétek cseréjétől. Itt az első dolgunk a csúszka rögzítőcsavarjainak a kiszedése lesz. Jelen esetben ehhez szükségünk lesz egy:

  • 12 mm-es dugókulcsra
  • 1/2″-os vagy 1/4″-os Racsnira
  • 14 mm-es villáskulcsra

A csúszka csavarjai 2 helyen rögzítik a féknyerget a tartó bakjához, az alábbi ilusztráción láthatjátok az elhelyezkedésüket.

Guidepin_Final_NEW

Abban az esetben, ha ilyen rögzítő csavart alkalmaznak a csúszkáknál akkor szükségünk lesz egy csillagvillás kulcsra is, hogy ellen tudjunk tartani a csúszkának. Ezt láthatjátok a következő képen.

RR_BrkCal_WhtBckg_BASE

A mozgatást jelző nyíllal a lazítás irányát akartam megmutatni, valamint láthatjátok miként van elhelyezve a csillagvillás kulcs a nyeregnél. Ezt megismételjük az alsó csúszkánál is és amikor mindkettő csavar kint van akkor le tudjuk venni a nyerget a helyéről. Mivel a betétek itt elég közel vannak a tárcsához (ami meg tudja nehezíteni a nyereg eltávolítását) meg szoktam mozgatni kicsit a nyerget (magamfelé húzva), hogy a betéteket egy kicsit eltávolítsam egymástól. Adott esetben ugyanezt (amíg a csavarok a helyükön vannak) megtehetjük egy nagyobb csavarhúzót mint feszítóvasat alkalmazva is.

4. Lépés:

Leszedtük a féknyerget a tartó bakról, és kiszedjük belőle a betéteket. A betétek kiszerelése a nyeregből semmi mást nem igényel mint egy kis kocogtatást és megmozgatást a nyeregben. Amint a nyereg szabadon van meglátjuk a fék munkahengert amit vissza kell nyomnunk a helyére annak érdekében, hogy az új betétek beférjenek a helyükre illetve az összeszerelés során vissza tudjuk helyezni a nyerget a tárcsára benne  betétekkel. Mielőtt ezt megtennénk azonban mindenképpen azt javasolnám, hogy szánjatok arra néhány másodpercet, hogy megnézzétek a különböző porvédőket és azok állapotát. Ha szakadást láttok rajtuk akkor érdemes meggondolni, hogy felújítsátok őket egy megfelelő készlettel. Erre most nem térnék ki mert ez egy külön állatfaj a mostani bejegyzéshez viszonyítva (a későbbiekben lehet, hogy lesz erről bejegyzés). A fék munkahenger visszanyomására többféle megoldás létezik. Amíg nem volt erre célszerszámom otthon én személy szerint egy asztalos szorítót használtam erre a célra. Arra viszont figyelni kell, hogy egyes gyártók alkalmaznak olyan kialakítású munkahengert amit nem csak nyomni kell befelé, hanem egyidejűleg tekerni is kell az alkatrészt. Ez ugyanúgy megoldható az asztalos szorítóval, viszont sokkal körülményesebb mint a megfelelő szerszámmal. Én a következő szettet használom (nagyjából 6000Ft-ért vettem) és abszolút elégedett vagyok vele!

Munkahenger_visszanyomó_BASE

Ennek a szerszámnak a használata elég egyszeű, igazából ki kell választani a megfelelő hajtószárat (jobb vagy bal menetes) a menetes szár oldaláról rá kell helyezni a “támaszó lapot valamint ki kell választani a megfelelő sablont ami illeszkedik a munkahenger tetejére. Használat közben nagyjából így fest a szerszám:

Fékmunkhenger visszanyomása_BASE_Nyilakkal

Amikor minden a helyén van (mint a képen) akkor annyi a dolgunk, hogy elkezdjük a hajtókart tekerni befelé ami vissza fogja nyomni a munkahengert a helyére.

FONTOS! Amikor nyomjuk a dugattyút visszafelé ne “rohanjunk” szépen lassan haladjunk vele mert előfordulhat, hogy kárt teszünk a főfékhengerben! Ennek elkerülésére egyesek a légtelenítő csavart ki szokták nyitni és ott engedik el a fékfolyadékot. Ebben az esetben mindenképp ügyeljünk arra, hogy a fékolaj tartály legyen maximumig feltöltve.

FONTOS! Ha megnyitod a fékrendszert mindig tartsd szem előtt, hogy a fékfolyadék káros a környezetre és a fényezésben is kárt tehet! Mindenképpen alkalmazz egy edényt amibe fel tudod fogni a kiáramló folyadékot!

5. Lépés:

Amint a munkahenger a helyén van, be illeszthetjük az új betéteket a féknyeregbe. Ezt megelőzően én be szoktam kenni a fékbetétek hátoldalát (rezonátor lemezeket) réz pasztával, mert úgy tapasztaltam ez segít a hangos fékezések elkerülésében. Amint a betéteket a helyére tettük tulajdonképpen az összeszerelés megegyezik a szétszerelés lépéseivel (csak visszafelé). Amire figyelni kell, hogy a csúszka rögzítő csavarjait megfelelően húzzuk meg (ne szakítsuk el a menetet), ha van rá mód én nyomatékra húznám mindenképpen. Amint minden a helyén van a nyerget megmozgatva ellenőrizzük a csúszkák szabad mozgását. Mielőtt a kereket visszatesszük tisztítsuk meg a féktárcsa és a felni találkozási pontjait drótkefével és kenjük be azt is réz pasztával. Ez segíteni fog abban, hogy ne gyógyuljon annyira össze legközelebb a kerék és a tárcsa. A kerék csavarjaihoz érdemes egy kis zsírt használni mielőtt visszatesszük őket, hogy azok se rohadjanak be.

Új betét és tárcsa

A képről ugyan lemaradt (jólvan még csak tanulom miként is kell a Bloghoz megfelelően dokumentálni a dolgaimat fotókkal 🙂 ) de a tárcsa csavarok körüli részére is érdemes egy kis pasztát tenni.

6. Lépés:

Kerekek a helyén, autó a földön. Beülönk a verdába és néhányszor megnyomkodjuk a fékpedált annak érdekében, hogy a betétek elfoglalják a megfelelő helyüket a nyeregben. Amint rendes pedálutat észlelünk a fékpedálnál (nagyjából 1/3-ad mértékben tudjuk benyomni a pedált..) készen is vagyunk. Érdemes mégegyszer ránézni a kerék csavarokra, meghúzni őket (nyomatékra) aztán mehetünk egy óvatos próbakört, hogy leellenőrizzük minden rendben van-e.

Néhány megjegyzés:

– Az autók fékrendszere biztonsági berendezés és a te vagy utasaid esetleg más közlekedők testi épsége múlhat azon, hogy rendesen működnek-e. Semmiképpen ne láss ennek neki ha nem vagy biztos a dolgodban.

– Az autószerelő műhelyekben kötelező a fékek szervizelése után fékmérést  csinálni, mindenképp javasolnám, hogy ha magad csináltad a féked legalább egy ellenőrzésre vidd be az autód, hogy tudd minden rendben.

A fenti leírást igyekeztem a tőlem telhető legjobb módon összerakni, de semmi nem tudja helyettesíteni a tapasztalatot és megfelelő eszközöket. Minden esetben ha az autódon dolgozol légy felelőség teljes és ha úgy érzed valami meghaladja a képességeidet inkább bízd azokra akiknek ez a munkájuk. Az írásom inkább csak informatív jellegű és semmiféle felelőséget nem vállalok arra ha te megpróbáltad megcsinálni a fékeidet és nem jött össze.

Remélem a tetszett ez a mostani bejegyzés és hasznosnak találtátok. Van valami amit kihagytam? Van amit te másképpen szoktál csinálni? Lenne olyan téma amit szívesen látnál a blogon? Ne legyél szégyenlős, írd meg kommentben!

Krisz

5 Hozzászólás

  1. Benedek Róbert

    2018-10-20 at 12:48

    Nem hozzászólás, inkább kérdés. Renault Clio 2 autómon az itt leírtaknak megfelel?en cseréltem komplett els? féktárcsa-fékbetét cserét gyári alkatrészekkel, problémamentesen, évekkel ezel?tt.
    Maradtam a márkánál Clio 4-es start-stop rendszer?, energia visszanyer?s autó. Igaz e, hogy a munkadugót a féknyereg levétele után nem lehet mechanikailag visszanyomni, az elektronika nem engedi, softwares beavatkozás kell ,csak szerviz tudja elvégezni

    • Krisz

      2018-10-20 at 19:37

      Szia,
      Általában az elektromos kézifékkel ellátott autóknál jellemz?, hogy a hátsó féknél a fékmunkahengert nem lehet mechanikusan visszanyomni, csak egy software segítségével.
      Amennyire én tudom ez a megoldás els? fékek esetében nem jellemz?.
      Üdv,
      Krisz

  2. Illés Péter

    2019-11-12 at 09:07

    Szia, nagyon jó a cikk! Egy kérdés: Youtube-on rengeteg videó van fenn ilyen témában. Valahogy mindenki máshogy csinálja: valaki leveszi a fékfolyadék tartály kupakját amikor visszanyomjuk a dugattyút. Ezt muszáj megcsinálni?

    peti

    • Krisz

      2019-11-12 at 22:36

      Szia Peti,

      Köszi, hogy olvasod a blogot!
      Érdemes levenni igen mert egy zárt rendszer lévén ezzel egy kicsit megkönnyíted a munkahenger visszanyomását.
      Természetesen ebben is van mindenkinek saját kipróbált módszere, talán a cikkben azt említettem, hogy van aki a légtelenítő csavart nyitja meg ennek érdekében.
      Első esetben érdemes odafigyelni arra, hogy a fékolaj tartály kupakja visszakerüljön a helyére míg a másiknál arra, hogy légteleníteni kell a féket illetve feltölteni a fékolaj szintjét.
      De a kérdésedre az egyszerűsített válasz az lenne, hogy érdemes levenni a kupakot, igen! 🙂

      Örülök, hogy írtál!
      Krisz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

© 2024 open the hood

Theme by Anders NorenUp ↑

Wordpress Social Share Plugin powered by Ultimatelysocial
error

Tetszett ez a bejegyzés? Ha gondolod nézz be a blog Insta és Twitter oldalára is!