Ti is megfigyeltétek már, hogy a sebességmérő által mutatott érték nem mindíg egyezik meg azzal amit az út szélére telepített mérőórák mutatnak? Velem csomószor volt, hogy az óra a kocsiban 110 km/órát mutatott mégis a kitelepített mérő állomás annál kevesebbet (ennél a sebességnél kb 100 km/órát…) jelzett ki. Ugyanez a jelenség megfigyelhető volt 65 – 70 km/óránál is, ott kb 3 – 5 km/órát csal valamelyik műszer. De melyik? Honnan tudni, hogy az én órám mutat rossz értéket vagy a másik? Nem mindegy szerintem… Na ennek próbálok utánamenni legalábis arról az oldalról, hogy miként is működik a verdáinkban a sebesség kijelzése. Hátha ez segít közelebb jutni a megoldáshoz.

Nyilván azt nem kell magyarázni miért is fontos az, hogy tudjuk mennyivel megyünk az úton. De hogyan is tudja az autónk kimutatni nekünk az aktuális sebességünket? Erre manapság kétféle megoldás létezik. A sebességmérés megoldható mechanikus és elektronikus mérőműszer segítségével. Akármelyik megoldásról is beszélünk a működési elvük azonos lesz. Leggyakrabban a kerekek vagy a sebsségváltó forgómozgását (a sebességváltó kimenő tengelyének a fordulatszámát, mert a sebváltó nem forog.. :)) veszi alapul a mérőóra és azt alakítja át a leolvasható sebességi értékre. Érdekes dolog az, hogy az elektronikus sebességmérő műszerek relatíve újkeletűek az autóiparban ugyanis az első ilyen elven működő műszert alkalmazó verda 1993-ban jelent meg. Igyekszem majd mind a kettő megoldásról adni nektek egy kisebb bemutatést ebben a posztban.

Akkor nézzük meg az old-school megoldást először.

Mint említettem itt legtöbb esetben a váltóról származó fordulatszámot akarjuk átalakítani leolvasható mennyiséggé a műszerfalon. A forgómozgást egy kilóméteróra spirálnak nevezett alkatrésszel vezetik el a motortérből a műszerfalban lévő óracsoportba. Ezt a spirált úgy lehet elképzelni mint egy bowdent nagyjából. A spirál a kilométer órában úgy van rögzítve, hogy az egy mágnes magot forgasson egy fém házban. A fém ház és a mágnes nem ér egymáshoz, a spirál forgómozgása egy örvényáramnak nevezett jelenség által kezd el forogni. Nem akarok az örvényáram definíciójában nagyon elmélyülni, amit viszont érdemes róla tudni, hogy az erőssége függ a mágnes forgási sebességétől. Tehát ha a mágnes a spirál végén gyorsan forog akkor nagyobb örvényáram keletkezik ha lassabban akkor kisebb. A fém házhoz csatlakozik a kilométeróra mutatója. Annak érdekében, hogy a mutató vissza tudjon térni a nulla állásba valamint legyen megfelelő ellenállás a mutató és az örvényáram keltette forgó mozgás közt a mutató tengelyéhez csatlakozik egy spirál rugó is. Egy sematikus ábrán talán így tudom megmutatni a legjobban ennek a működését

Szerintem ebből a vázlatból és működési elvből látszódik valamennyire, hogy mivel nagyon sok forgó, mozgó alkatrész dolgozik azon, hogy a műszerfalon leolvasható legyen a sebességünk elég nagy a valószínűsége annak, hogy a végső mérés nem lesz igazán pontos. Nagyjából mindenhol ahol csatlakozások vannak ebben a műszerben ott veszteségek alakulnak ki a mérés során. Vajon ez lehet akkora, hogy 130-nál akár 10 km/órát csaljon az óra? Nem hinném.. legalábbis ehhez akkora pontatlanságok kellenének a gyártás során amiket nem hiszem, hogy megengedhetnének maguknak a gyártók.

Hogyan működik az elektromos mérőóra? Pontosabb vajon?

Nos azt diktálná a józan ész, hogy nyilván egy elektromos jelet használó mérőóra nagyobb pontosságot képes elérni mint egy mechanikus szerkezet. Hiszen ezért cserélődött szinte minden egykori mechanikus elven működő mérőműszer elektronikusra igaz-e? Hogyan is működik akkor az elektronikus sebesség mérés az autóban?

Nos az elektronikus sebességmérő egy fordulatszám érzékelőtől kapja a jelet nem pedig a kilométeróra spiráltól. Ez az érzékelő legtöbbször a féltengelynél helyezkedik el, ahol egy fogazott kerék fordulatszámát figyeli. A jel érzékelése mágnesek segítségével történik. A fogaskerék fordulatszámából számítja a modul az aktuális sebességet illetve a megtett utat. Nyilvánvaló, hogy ez a megoldás sokkal egzaktabb eredményeket képes adni mint a régebbi. További előnye az újabb megoldásnak, hogy sokkal kevésbé szervízigényes mint a régi. Működése dióhéjban az alábbi ábrával szemléltethető.

Akkor megegyezhetünk abban, hogy ha elektronikus sebességmérő van az autónkban akkor nem csal a szerkezet igaz? Nos…

Most akkor mi van a háttérben? Senki nem tud rendes sebességmérő rendszereket gyártani? Vagy technológiailag nem lenne még megoldható a dolog?

DEHOGY! Egyszerűen nem tehetik meg a gyártók, hogy pontosabbat gyártsanak! Hogy miért? Jó kérdés örülök, hogy feltettem! Ugyanis az EU-ban a sebességmérők gyártására mindenféle szabályozások érvényesek, melyek pontosan előírják, hogy milyen eljárással, milyen körülmények között milyen pontosságú műszereket gyárthatnak és forgalmazhatnak a gyártók. Pontosabban azt szabták meg, hogy a mérőórák semmilyen körülmények közt nem mutathat kevesebbet a tényleges sebességnél (logikus) ugyanis ebben az esetben a gyártó tuti nem dobhatja piacra a szajrét és valószínűleg büntetésre is számíthat. Viszont felfelé a szabályozás megengedöbb, ugyanis itt a valós sebességnél 10%-al nagyobb értéket is mutathat mindenféle megrovás vagy kérdezgetés nélkül…

Akkor gondolkozzunk kicsit úgy mint akinek kilométeróra gyára van. Ha lefelé tévedek a méréssel akár 0,1%-ot nem adhatom el a cuccomat, ha felfelé tévedek 10%-ot semmi gebasz… Nos az én gyáram tudom mit tenne.. 🙂

Szóval ez a nagy helyzet, meg vagyunk vezetve… Már azt a tudatot is elvették tőlünk, hogy az 1.3-as Suzuki simán megy 160-al… Mi lesz a következő? A kenyér!?!?!

Fontos megjegyezni, hogy a mérőórákon kívül egyéb dolgok is okozhatnak hibás sebességi értéket. Ilyen dolgok lehetnek a túl nagy (tényleg kell a 20″-os felni a Cicvic-re?) vagy kicsi felnik és kerekek használata például. Ezekre külön ne tértem ki a mostani posztban. 🙂

Ha tetszett a poszt, vagy hozzáfűznél valamit írj kommentet bátran!