open the hood

ABS-jeladó működése és hogyan lehet diagnosztizálni | Alapok

Ez a bejegyzés a kerékfordulatszám érzékelő (ABS-jeladó) alap információit igyekszik összeszedni.

ABS-jeladó (Kerékfordulatszám érzékelő) | Alapok

A bejegyzésben beszélek arról, hogy:

ABS-jeladó jeladó elhelyezkedése és feladata?

A jeladó legtöbbször a kerékagy környékén van. Egyes gyártók a differenciálmű környékére építik be.

A jeladó feladata, hogy figyelje a hajtott tengelyek forgását és azok hirtelen megváltozása esetén (hirtelen fékezés, hirtelen gyorsítás) jelet küldjön a vezérlőegységnek.

A kerékfordulatszám jeladó több rendszer számára ad jelet. Ilyenek (a teljesség igénye nélkül) az ABS, ESP, ASR rendszerek.

Hogyan működik a jeladó?

A kerékagynál elhelyezett jeladó esetében a szenzor a külső féltengelyre helyezett jeladó kereket figyeli (ABS-gyűrű).

Az ABS-gyűrű forgómozgása mágneses terek váltakozását idézi elő ami tulajdonképpen a jeladó által érzékelt és továbbított jel a vezérlőegység felé.

Amikor a jeladó kerék fordulatszáma hirtelen lecsökken (hirtelen fékezés) ezt a változást a jeladó érzékeli és a jelet továbbítja a vezérlőegységnek. A vezérlőegység a jel alapján kiadja az utasítást a blokkolásgátló rendszer működésbelépésére.

ABS-jeladó meghibásodási jelei?

Mi okozhatja az ABS-jeladó hibát?

A diagnosztizálás során alapvetően kétféle meghibásodási okról lehet szó:

Mechanikai meghibásodás:

Elektromos meghibásodás:

Hogyan diagnosztizáljuk az ABS-jeladót?

A fentebb ismertetett hibajelek és okok miatt a diagnózist mindenképpen egy alapos szemrevételezéssel érdemes kezdeni a hibakód kiolvasása után.

Fontos!

A kerékfordulatszám érzékelő esetében kétféle jeladó típust alkalmaznak a gyártók. Az egyik típus az indukciós jeladó, a másik a Hall-jeladó.

A jeladó kivitelének megállapítása a diagnosztika megkezdése előtt kulcsfontosságú, hiszen az Ohm-mérő alkalmazása a diagnosztika során károsíthatja a Hall-elemet!

Ökölszabályként alkalmazható (de nem 100%-os hatékonyságú) az a megállapítás, hogy azokat a jeladókat amelyek csatlakozójának belsejében két darab csatlakozó csúcs van azokat indukciós jeladóként kezeljük, míg amelyben három azokat Hall-jeladóként vizsgáljuk.

A teljesen megbízható információ kinyerése érdekében érdemes a gyártói információt felkeresni, vagy az alkatrészkatalógust szemügyre venni a jeladó típusának megállapítására.

A szemrevétlezés alkalmával alaposan meg kell vizsgálni a:

Szenzor belső ellenállás vizsgálata (indukciós jeladó esetén):

Testzárlat ellenőrzése a jelkábelben:

Ebben az esetben azt vizsgáljuk, hogy a jelkábelben lévő vezeték valahol “testel-e” a kocsi karosszériáján.

Annak érdekében, hogy ne okozzunk kárt a vezérlőegységben, le kell választanunk a jelvezetéket mind a vezérlőegységről mind a jeladóról. ezután mérjük a vezeték ellenállását az egyik kábelláb és a kocsitest között.

Akkor ment át a teszten az alkatrész, ha végtelen nagy ellenállást mérünk.

Mit tegyünk ha Hall-jeladóval van dolgunk?

Ebben az esetben oszcilloszkópot kell alkalmaznunk annak érdekében, hogy megvizsgáljuk az alkatrészt.

Az oszcilloszkóppal végzett vizsgálat alatt a kibocsájtott jelfrekvenciát vizsgáljuk. Ha a meghatározott jel képtől eltérő teszteredményt kapunk akkor a jeladó hibás.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

A blogon több jeladókkal kapcsolatos bejegyzést is találhatsz mint például ezt itt!

Amennyiben tetszett a bejegyzés érdemes lehet megfontolnod, hogy kövesd a blogot a következő helyeken:

Exit mobile version