Ebben a bejegyzésben arról írnék, hogy mire való az EGR szelep. Természetesen ez a bejegyzés nem képes arra, hogy ténylegesen minden egyes apró dolgot feltárjon az EGR kapcsán, de egy áttekintésnek mindenképpen megteszi majd szerintem.
Nade, miért is kezdett el engem érdekelni ez a téma? Igazából azoknak közületek akik követik a blog Instagram oldalát nem újdonság, hogy kiszedtem Patreszból (2001 Mitsubishi Space Star 1,9 Did, aka. #PatrikRockStar ) ezt a szelepet, mert volt egy kis “pitty-putty” a környékén.
Nyilván arról is lesz majd bejegyzés, hogy miként szedtem ki a szelepet és miket csináltam vele, de mivel ebben a pillanatban még alkatrészre várok ezzel kapcsolatban, úgy gondoltam addig beszéljünk ennek az alkatrésznek a szerepéről is a verdában.
Mikori találmány ez egyáltalán?
Nos, régebbi mint legtöbben gondolnák. Legalábbis az infók alapján amit találtam úgy tűnik, hogy 1970-ben találták ki a General Motors-nál. Persze ennek az alkatrésznek is át kellett mennie egy-két nehézségen míg kiforrta magát a megfelelő megoldás. A 70-es években már kezdett előtérbe helyeződni a környezetvédelem és ennek kapcsán a kocsik károsanyag kibocsájtásának mérséklése is. Ennek egyik folyománya képpen vezették be az kipufogó gáz egy részét a szívósorba… 🙂 EGR-szelepet (Exhaust Gas Recirculation Valve / Kipufogó gáz Visszavezető Szelep).
Az ötlet alapjában véve meglehetősen egyszerű. Annyit kell csinálni, hogy a kipufogó gázok egy részét vissza kell vezetni a szívó oldalra és újra elégetni. Ezzel csökkentve az égési hőmérsékletet a motorban illetve csökkentve az NOx mennyiséget is. Kezdetben ez is lett volna a megoldás, egy cső ami átjárást engedett a kipufogó és a szívósor közt.
Fogták is magukat a GM-nél és mentek ebédelni azzal a tudattal, hogy megoldották a császárpingvinek sorsát, ám a nyugalom nem tartott sokáig. Ugyanis míg a károsanyag kibocsájtásnak jót tett az, hogy a kipufogó gázok vissza lettek vezetve a szívó oldalba addig ez a megoldás számos más problémát felvetett.
Ezeket a problémákat megoldandó került bele a képletbe a szelep, tulajdonképpen. Ugyanis rájöttek az autógyártók, hogy szabályozni kell a viszaáramló kipufogógázok mennyiségét annak érdekében, hogy ez a rendszer a lehető legjobban működjön.
Ahogy egyre több tapasztalatot szereztek a gyártók ezzel a megoldással kapcsolatban, úgy jöttek a fejlesztések is.
1973-ban bevezették azt a megoldást amelyben a szívósorban keletkezett vákuum szabályozta azt, hogy mikor van nyitva illetve zárva az EGR szelep. Ez már nagy javulást jelentett a kezdeti problémák kiküszöbölése felé.
Szintén ebben az évben a Volkswagen (semmiképpen sem Folslágen.. 😀 ) mérnökei tekertek egyet a megoldáson. Ugyanis azt kihasználva, hogy az NOx gázok leginkább magas hőmésékleten keletkeznek (1600 C fölött) rájöttek, hogy nem lenne rossz ötlet pontosan megmondani a szelepnek, hogy mikor nyisson és mikor ne (Nehogy már azt gondolja, hogy szabad akarata lehet! 🙂 ).Ennek érdekében a hűtőfolyadék hőmérséklet jeladója is be lett vonva a buliba. Mégpedig úgy, hogy addig nem engedte az EGR szelepet kinyitni amíg a verda el nem érte az üzemi hőmérsékletet. Ezzel ismét javítottak a rendszer működésén és mindennapi használhatóságán.
Aztán a későbbiekben már elektronikusan kezték el szabályozni a kipufogógáz visszavezetést ezzel tulajdonképpen téve azt, hogy teljesen típusra lehessen szabni azt, hogy miképpen működjön ez a rendszer.
Ezeknél a megoldásoknál a PCM egy szolenoid vagy léptető motor segítségével működteti az EGR szelepet. A szelep alap állapotban zárva van (például: alapjáraton, kigyorsításnál vagy hideg motornál) A szelep akkor van nyitva ha közepes sebességgel haladunk a verdával.
Meghibásodási jelek / Tünetek:
Leggyakoribb meghibásodás amikor a kipufogógáz által felhordott korom lerakodás miatt az EGR szelep nyitott állapotban ragad. Ennek a tünetei általában durva- / egyenetlen alapjárat, lefulladás.
A másik eshetőség amikor a szelep zárt állapotban ragad a korom lerakódás miatt. Ekkor az égési hőmérséklet jelentősen megemelkedik aminek akár kopogásos égés is lehet a vége. Illetve jelentkezhet enyhe gyorsítás közben olyan tünet, hogy “hullámzó” a gyorsítás érzete.
Modern dízelek esetében a fekete füst leggyakoribb oka a meghibásodott EGR szelep.
Legtöbb esetben a hibás EGR szelep esetén a műszerfalon megjelenik a Check Engine visszajelző lámpa.
Gyakori hibakódok amellyek az EGR meghibásodására utalnak:
P0400: Kevesebb a kipufogógáz mennyisége az előírtnál.
P0401: Nem megfelelő kipufogógáz elvezetés.
P0402: A visszavezetett kipufogógáz mennyisége túl nagy.
P0403/P0404: Elektromos problémát jeleznek az EGR kapcsán.
P0408: Jelentheti a hőmérséklet jeladó vagy a szolenoid hibáját is.
Mivel a hibás EGR szelep okozhat kopogásos égést is,így érdemes erre a hibára (is) gyanakodni amikor az OBD II (On Board Diagnostic / hibakód olvasó) a P0325 azaz a kopogás érzékelővel kapcsolatos kódokat dobja fel.
Na szerintem ez elsőre elég lesz a témában! 🙂
Ha van amit hozzáfűznél akkor írj hozzászólást bátran!
Kövesd a blogot Instán és Twitteren!