Ebben a bejegyzésben bemutatom, hogyan cseréltem ki a hátsó fékbetéteket egy 2009-es Toyota Avensis-en. A verdát már láthattátok a blog Instagram oldalán illetve már volt róla videó is a YouTube csatornán.
Mint manapság megszokhattátok, a szerelésről szóló videót itt találjátok:
Ez a művelet egy picit más volt mint az eddigi betétcserék a többi verdán ami nálunk van, ugyanis ezen a verdán a kézifék elektromosan kapcsolható. Ez annyit tesz, hogy a hátsó fékpofákat egy elektromos motor segítségével aktiválja a verda.
Az elektromos kéziféknek is több féle fajtája van ami nagyban meghatározza, hogy egyáltalán van-e lehetőség gyári (elektromos rögzítőfék kezelésére alkalmas) diagnosztikai műszer nélkül kivitelezni a hátsó fékbetét cserét vagy sem.
A két főbb megoldás:
- Elektromosan kapcsolható de mechanikusan működtetett (semi-electric) kézifék:
Ebben az esetben a kéziféket az autó műszerfalán lévő kapcsolóval működtetjük, viszont ez egy elektromos motort aktivál ami ugyanúgy egy kézifék bovdent működtet mint a sima mechanikus kézifék esetében. Ennél a verziónál a féknyereg teljesen megegyezik egy nem elektromos kézifékkel ellátott autóéval. (ez a megoldás van a bejegyzésben szereplő verdán is) - Teljesen elektromos rögzítőfék (EPB):
Ennél a megoldásnál már szemmel látható különbség van a régi mechanikus és az autón használt féknyereg közt. Legtöbb esetben egy elektromos csatlakozó a legárulkodóbb jele a féknyergen annak, hogy ez a megoldás van a verdán. (ennél a megoldásnál nem kerülhetjük el a diagnosztikai műszer alkalmazását)
Miután meggyőződtem róla, hogy az én autómon az első megoldás szerinti rögzítőfék van alkalmazva, nekiláttam a feladatnak.
Fontos!
Az autók fékrendszere közlekedésbiztonsági berendezés! Az itt leírt bejegyzés szórakoztatási célt szolgál! Mindenkit arra kérek, hogy megfelelő szaktudás és tapasztalat nélkül ne dolgozzon fékrendszeren! Minden esetben legyen a saját és más közlekedők biztonsága a legfontosabb szempont!
Megjegyzés:
Az itt leírt lépéseket mind a két hátsókeréknél el kellett végeznem. Fékbetéteket csak és kizárólag párban lehet cserélni!
Első lépés:
Mivel a művelet során vissza kell majd nyomnunk a helyére a hátsó fékmunkahengereket ezért kiékeltem az első kerekeket, kiengedtem a rögzítőféket és leszedtem a fékfolyadék tartályról a záró fedelet és a tartály kupakját is.
Második lépés:
Meg kellett emelnem a kocsi hátulját, hogy le tudjam venni a kerekeket. Mint mindíg most is használtam emelőbakokat, hogy megfelelően alá legyen támasztva a kocsi.
Harmadik lépés:
Leszedtem a kerekeket. Érdemes számítani arra amennyiben a verdán könnyűfém felni van, hogy hajlamos a kerék kémiai korrózió által fennragadni a kerékagyon. Ebben az esetben egy kerékcsavart vissza szoktam kapatni 1-2 menetre majd 2-3 határozott rúgással meglazítom a kereket. Fontos, hogy nem a felnit abúzálom, hanem a gumiabroncs oldalfalát ütöm ebben az esetben.
Amint a kerék lent van, be szoktam csúsztatni azt is a kocsi alá még egy kis plusz védelem gyanánt ha valami balul sülne el.
Negyedik lépés:
Itt jött el a pillanat, hogy kioldjam a kézifék mozgató kábelt a helyéről. Ahogy a képen is látszik ehhez egy biztosító stiftet és egy sasszeget kellett eltávolítani a féknyereg hátuljáról.
Erre azért van szükség, hogy a féknyerget könnyebben tudjam lehúzni a betétekről és egy kicsit több helyet adjon a nyereg mozgatására később. Arra gondosan ügyeltem, hogy el ne hagyjam a biztosító stiftet és a sasszeget mert akkor tuti kitértem volna a hitemből ha ez megtörténik…
Ötödik lépés:
Itt annyi dolgom volt, hogy leszedjem a féknyerget a helyéről. Mivel már volt erről szóló bejegyzés a blogon ezért nem fogom lépésről lépésre leírni, hogyan kellett leszedni ezt az alkatrészt. Semmiben nem különbözött egy normál féknyereg leszerelésétől.
Hatodik lépés:
Kiszedtem a fékbetéteket a helyükről, illetve a betéteket biztosító lemezeket is. A legjobb az lett volna ha sikerül olyan betét szettet vennem ami tartalmazza ezeket a biztosító lemezeket is de sajnos nem ilyen szettet kaptam. A régiek jó állapotban voltak szóval úgy döntöttem újra használom őket és a következő betétcserénél lecserélem ezeket is.
Hetedik lépés:
Vissza kellett nyomnom a fékmunkahengert is. Ehhez a már jól ismert szerszámot használtam amit láthattok is a képen. Mivel ez a verda is olyan hátsó féknyerget használ amelyiknél a munkahengert forgatni kell annak érdekében, hogy vissza tudjuk nyomni a nyeregbe ezért először is ki kellett találnom merre felé kell behajtani a nyerget.
Végül mint kiderült arról lehet megjegyezni a helyes forgásirányt, hogy mindíg azt a szerszámot kell használni amit az első kerekek felé tekerve kell behajtani. Tehát a jobb hátsó keréknél azt a szerszámot használtam amit jobbra kellet tekerni ahhoz, hogy behajtsam a munkahengert.
Oda kellett figyelnem arra is, hogy a munkahenger tetején van 2 darab bemarás aminek a feladata, hogy fogadja a fékbetét helyező tüskéit később. ezeket 6-12 óra irányba állítottam.
Nyolcadik lépés:
Mielőtt elkezdtem volna összerakni mindent, megtisztítottam a féknyereg azon részét ahova a betétek kerülnek majd, illetve megtisztítottam a betéteket rögzítő lemezeket is.
A féknyereg azon részére ami a biztosító lemezeket fogadja majd tettem egy kis réz-sprét is.
Kilencedik lépés:
Innentől már csak össze kellett rakni a dolgokat. Kezdve a fékbetéteket tartó biztosító lemezekkel, majd a betétek következtek és végül a féknyereg került a helyére.
Miután a féknyereg a helyén volt és a csúszkacsavarok le kettek húzva a megfelelő nyomatékra, már csak annyi dolog volt, hogy a kézifék kábelt rögzítsem.
Tizedik lépés:
Visszakerülhetett a helyére a kerék. Előtte persze egy kicsit megtisztítottam a kerékagyat és adtam neki egy kis réz-sprét is, hogy ne ragadjon megint fel a felni a kerékagyra.
Miután a verda visszakerült a kerekeire lezártam a fékfolyadék tartályt aztán pedig lehúztam a kerékcsavarokat a megfelelő nyomatékra.
Ezután beültem a kocsiba és ráadott gyújtás mellett csináltam pár tesztet a rögzítőfék kapcsán.
- Először is megnéztem, hogy a nyomógomb megfelelően működteti-e a rögzítőféket (három-négyszer aktiváltam és kikapcsoltam a kéziféket a gomb használatával)
- Ezután ellenőriztem az önkioldó funkcióját a rögzítőféknek. Ez annyit tesz, hogy beindítottam a kocsit majd anélkül, hogy a rögzítőfék gombjához értem volna benyomtam a kuplungot és miközben lassan engedtem fel a tengelykapcsolót adtam egy kis gázt az autónak (mintha elindulnék) ekkor a kéziféknek automatikusan ki kell oldania. Ez meg is történt, úgyhogy kijelenthetem, hogy a szerelési művelet sikeres volt.
Fontos!
Mégegyszer szeretném elmondani, hogy az autók fékrendszere biztonsági berendezés, így nem javaslom senkinek, hogy megfelelő szaktudás és tapasztalat nélkül dolgozzon az autóján!
A fentebb leírt bejegyzés szórakoztatási célt szolgál!